Élet a céhes város piacán
A piacok már az ókorban a mindennapi élet részei voltak. Helyszínük legtöbb esetben a városok főtere volt, ami a települések jelentős részében máig viseli a „piactér” elnevezést. A középkorban sok város – így Kézdivásárhely is – a fejlődését piacának köszönhette, ahol időszakonként vásárokat tartottak, ennek a nyomát őrzi a város elnevezése is. A Morfondír.ro annak járt utána, hogyan működik, milyen szerepet tölt be ma a piac a céhes város életében.
Kézdivásárhely a hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül létesült, amelyet a szomszédos Torja falu területéből szakítottak ki. Amint azt a város 16. század elejéig használt elnevezése – Torjavására – is sugallja, fejlődésében a vásári funkciónak döntő jelentősége volt. Az első telepeseknek a vásártér négy oldalán osztottak azonos nagyságú, keskeny telkeket, így azok áruikat vásárok alkalmával közvetlenül kitehették a házuk elé, a piacra. A vásárok a következő századokban is fontos szerepet játszottak a város életében, és ezeket még a XX. század elején is a főtéren – a piactéren – tartották.
A csütörtöki hetivásár hagyománya Kézdivásárhelyen máig megmaradt, annak ellenére, hogy a városban ma már mindennapos piac működik. A város jelenlegi piaca 1979-ben létesült, és a település három utcájába – a Szőcs József, a Dózsa György és a Villák utcájába – van kijárata. A piac 4385,39 négyzetméter összterületű, az asztalok 273 négyzetméteren helyezkednek el, de nagyobb vásárok alkalmával az összterület 60%-a eladási felületté alakítható – tudtuk meg Pánczél Eduárd piacgondnoktól.
– A kézdivásárhelyi piacot a 2009-ben elfogadott 146. számú és 2013-ban módosított 25. számú szabályzat szerint működtetik, amelyeket a 2005-ös piactörvény alapján dolgoztak ki. Húsz évig egy magánszemély bérelte a zöldségpiacot, akinek a szerződése 2012-ben lejárt, és Kézdivásárhely önkormányzata úgy döntött, hogy nem kívánja tovább bérbe adni. Adminisztrálásával a tulajdonát képező közműveket, a Gosp-Com Kft.-t bízta meg – tájékoztatott a gondnok.
Változások a piac életében
Pánczél Eduárd 2013 februárjától vezeti a piacot, ahol azóta sok változás történt. A 2012-ben megválasztott új városvezetés egyik ígérete és célkitűzése volt a piac életének és működésének a megváltoztatása, ezért is módosították a működési szabályzatot.
– A szabályzat legfontosabb újdonsága az volt, hogy a helyi termelők előnyt élveznek, így ők kevesebb bért fizetnek, a másik, hogy mérsékelik az ipari cikkek, ruhaneműk és a bóvlinak mondható termékek arányát a piacon – közölte az adminisztrátor. Hozzátette: a tanács 2 milliárd lejt fektetett be abba, hogy a piacon megszüntessék a balkáni állapotokat, és emberibb körülményeket biztosítsanak mind az árusok, mind a vevők számára.
Első intézkedésként a közüzemek munkásai a nagy összevisszaságban felállított vasasztalokat távolították el, és három teherautó szemetet hordtak el a piacról. Utána következett a csatornázás megoldása, a víz bevezetése, az aszfaltozás kijavítása és a piac rendőrség mögötti részének leaszfaltozása, ahol elsősorban parkolni lehet, de ezt a részt eladási felületté is lehet alakítani. Ugyanakkor négy ízléses faházikót is felállítottak, amelyeket a polgármesteri hivataltól kaptak, ezekben zöldséget, sajtot és kenyeret, valamint cipőt és ruhát vásárolhatnak a vevők.
A helyi termelők jelenleg 8 lejt fizetnek egy asztalért, a havi bérletért pedig 180 lejt. A viszonteladóknak napi 10 lejbe kerül egy asztal bérlése, a havi bérlet számukra 200 lej, a faházikók havi bére pedig 300 lej. Az árusokkal éves szerződést kötnek, amit havonta megújítanak. Az árut szállító járműveknek reggel 6 és 9 óra, délután 17 és 19 óra között van bejárásuk a piac területére.
A piacgondnokon kívül hat alkalmazott biztosítja a piac működését, és két irodát alakítottak ki a tevékenységek lebonyolítására. Az egyik legnagyobb gondot számukra az illemhely lerobbant állapota jelentette, azt kellett megoldani.
– Ha teljesen nem is sikerült még felújítani és WC-kagylókkal, illetve zuhanyozóval ellátni az illemhelyet, de bevezették az épületbe a vizet, télen csempekályhával melegítenek, és egy személy állandóan szolgálatban van, hogy a helyszínen higiénikus feltételeket biztosítson – számolt be Pánczél Eduárd, majd hozzáfűzte: 2012 óta sikerült valamelyes rendet teremteni a piacon, ahol a rendszerváltás után 22 évig mindenki azt csinált, amit akart, és ahol ezalatt nem került sor semmiféle korszerűsítésre.
A rendteremtés azonban nem ment zökkenőmentesen, a változtatások megkezdésekor még spontán tüntetésre is sor került, a polgármesternek személyesen kellett egyeztetnie több ízben is az árusok képviselőivel. A változtatások főleg az ipari termékeket, használati cikkeket árusító kiskereskedők érdekeit sértették. A többség azonban lassan hozzászokott a szabályokhoz, betartják azokat, és jelenleg sokkal „rendtartóbb” a kézdivásárhelyi piac élete.
– Igaz, éppen most támadt nézeteltérésem két használati cikkeket forgalmazó árussal, mert azok az új, évi szerződés megkötésének dátumáig – október 1-jéig – nem adták be az eladásra kínált ipari termékek eredetét igazoló dokumentumot, s a felszólításomra panaszt nyújtottak be a rendőrségre, amiben szolgálati visszaéléssel vádolnak. Ezt kell kiigazítani – részletezte a piacgondnok.
Őstermelők és viszonteladók
A kézdivásárhelyi piacon 96 asztalt használhatnak a mezőgazdasági termékeket árusítók, ezeknek 70%-át foglalják el. Az ipari termékeket kínálók számára 54 asztalt biztosítanak, ezek közül jelenleg csak 17-et vettek igénybe. A zöldséget és gyümölcsöt árusítók megközelítőleg 25%-a termelő, a többi viszonteladó, akik többnyire a brassói nagybani piacon szerzik be árujukat. A helyi termelők Szentlélekről, Szentkatolnáról, Torjáról és Dálnokról érkeznek.
– A 80-as években Zaboláról és Tamásfalváról is Kézdivásárhelyre jöttek a termelők zöldséggel és gyümölccsel, most nem sikerül ide vonzani őket. A moldvai őstermelők is hiányoznak a piacról, pedig az egyik Őszi sokadalom alkalmával a Foksányból és Barládból meghívottaknak óriási népszerűsége volt. Most – ha megérkeznek – azonnal felvásárolják tőlük az árut a viszonteladók, és drágábban adják tovább. Ezt képtelenség ellenőrizni és megakadályozni – panaszolta Pánczél Eduárd.
A kézdivásárhelyi piac egyike a legdrágábbaknak a környéken. A mostani piactörvény nem ad módot a piackezelőnek az árak szabályozására, így azok nincsenek kifüggesztve a piacon. Az árusok szabják meg, mi mennyibe kerül, minden asztalon kis papírdarabok tájékoztatják a vevőket a pillanatnyi árról, amit sokszor a javítgatások miatt el sem lehet olvasni.
– A múlt héten új piactörvényt hagyott jóvá a képviselőház, ami az államelnök aláírása után lép érvénybe. Az volna jó, ha a törvény lehetőséget biztosítana a piackezelőknek az országos átlagár alapján a maximális és minimális árak meghatározására. Akkor biztosan több őstermelő jelenne meg a piacainkon – véleményezte a piacgondnok.
Hagyományos termékvásárok a piacon is
A céhes városban a vásári hagyományokra emlékeztetve Őszi sokadalomnak nevezik a település évente megszervezett legnagyobb ünnepét, a városnapokat, aminek a két éve meghirdetett szlogenje – az értékszüret – is a vásári, sokadalmi hagyományokhoz nyúl vissza. Az Őszi sokadalom idején a kulturális és szórakoztató műsorok mellett fontos szerepe van a hagyományos termékek vásárának a volt piac-, ma Gábor Áron téren. Emellett 2012 őszétől minden hónap második szombatján piactérré változik a város főtere Kézdivásárhelyen. A vásáron részt venni csak zöldséggel, gyümölccsel, helyi székely termékkel, hagyományos vagy házilag készített áruval, friss pékáruval lehet.
A főtéri termékvásárok sikerét tapasztalva Pánczél Eduárd gondnok azt tervezi, hogy évente négy alkalommal hasonló kirakodóvásárt szervez a piacon is.
Forrás: morfondir.ro, Ambrus Ágnes
2014. október 14.
