Kézdivásárhely turisztikai honlapja: https://www.kezditour.info/

 

Kézdivásárhelyt 1407-ben említik először, Zsigmond király 1427-ben nyilvánította vásáros hellyé, ekkor még Torjavására néven. A városnak a középkorban jelentős céhes ipara volt. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei, amelyet udvartérnek neveztek el. Bár korábbi források 73 ilyen udvarteret említenek, 72 udvartér található ma a városban. Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák és az udvarterek városának is, Orbán Balázs pedig Háromszék Párizsának hívta a kisvárost.

 

centrul_orasului

A főtér építkezési stílusa

 

A XIX-XX. század fordulóján építőmesterek, kőművesek, lakatosok, kovácsok és asztalosok tevékenykedtek, hogy újra felépítsék Kézdivásárhelyt az 1834-es tűzvész után. Kézdivásárhely főterének ma is álló épületei zömükben a XIX. század második felében és a XX. század elején épültek. A Gábor Áron tér mai épületein látható kovácsoltvas díszek készítőit nem nagyon ismerjük, bár számos ilyen munka maradt fenn a városban. A fennmaradt levéltári iratokból feltételezzük, hogy Szabó Mózes és István (apa és fia) lakatosmesterek munkája. A Vigadó déli oldalán ma is álló kovácsolt vaskapu elkészítése például Szabó Mózes nevéhez fűződik. A XIX. század végén még kontyolt nyeregtetős, félromfalas, népi barokk elemeket hordozó épületek és tornácos faházak uralták a teret, amelyek fokozatosan eltűnnek.


curtea nr 10

Udvarterek

 

Kézdivásárhely a hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül létesült. Az első telepeseknek e vásártér négy oldalán osztottak, azonos nagyságú, keskeny telkeket. Vásárok alkalmával így áruikat közvetlenül kitehették a házuk, műhelyük elé, a piacra. Napjainkig fennmaradtak a főteret gyűrűként körülvevő szalagtelkek, úgynevezett udvarterek, amelyek meghatározzák a város egyéniségét. Ezek többsége a térről indul, de később kialakult egy külső, szabálytalanabb szerkezetű gyűrű is. Az udvarterek keskeny, 2-4 m széles sikátorok, hosszuk nagyon változó, 25-180 m között alakul. A kézműves lakosság életformája és székely örökségi törvény magyarázhatja az udvarterek létrejöttét. Az apai telek egyenlőképpen oszlott a gyermekek között. A családok így a szűk telek hosszában kezdtek terjeszkedni. Erre utalhat az egyes családokról elnevezett udvarterek keletkezése, pl. Jancsók, Csiszárok, Baloghok, Kovácsok, Ráczok, Szőcsök udvartere. 1851-et követően, mikor a székely örökségi törvény érvényét veszítette, más is bekerülhetett az udvartér közösségébe, így elnevezésüket fokozatosan számozással váltották fel.

statuia_lui_Gabor_aron

Gábor Áron szobor

 

A székely ezermester Gábor Áron az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a kökösi csatamezőn vesztette életét. Gábor Áron rézágyúi a forradalom alatt sok szolgálatot tettek. Az ő vezetése alatt Kézdivásárhelyen jelentős hadianyaggyártás folyt. A székely ágyúöntő teljes erejével, minden tudásával és képességével igyekezett segíteni a magyar szabadságharc ügyét.


vigado

Vigadó Művelődési Ház

 

A főtér nyugati oldalán áll az 1903-1904-ben épült egykori Vigadó Szálló, amely ma művelődési ház. Az impozáns épület főhomlokzata síkjából timpanonos lezárású központi rizalit emelkedik ki, amelynek központi tengelyét az 1902-es évszámos városi címer ékesíti. Négyszáz férőhelyes színházterme és százötven személyt befogadó gyűlésterme van.


primaria

Polgármesteri hivatal

 

A főtér északi során található a mai polgármesteri hivatal szecessziós, kétemeletes épülete, mely 1907-ben eredetileg takarékpénztárnak épült. A városháza homlokzatán a Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság felirat található, ami alatt a Merkur-fej, a kereskedelem jelképe díszeleg. A tér egyik legnagyobb és legfontosabb épülete.


Muzeum epulete_TL_001

Incze László Céhtörténeti Múzeum

 

Kézdivásárhely főterének legrégebbi épülete egykoron Városháza volt, ma a Céhtörténeti Múzeum kiállításainak ad otthont. A népművészet és helytörténet iránt érdeklődő valódi kincseket csodálhat meg a hagyományos mesterségek remekeiből berendezett és a fazekasok, csizmadiák, cipészek, tímárok, lakatosok, mézeskalácsosok, kalaposok, szabók szerszámait, műhelyberendezéseit bemutató állandó kiállításon. Gábor Áron híres ágyújának másolata is itt áll, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben, miután az eredeti ágyút Bukarestbe szállították. A múzeumban egy másik különleges gyűjtemény is sok látogató kedvence: Erdély és Csángóföld valamennyi tájegységének népviseletébe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény.


casa_de_lemn_hahn_jakab

Hahn Jakab faház

 

Kézdivásárhely jellegzetes stílusát idéző műemlékház, a Hahn Jakab faház 1817-ben épült. Tulajdonosa, a temesvári sváb származású cukrászmester a különleges mézespogácsát honosította meg a városban. A népi jellegű faházakból sok elpusztult vagy gyökeresen átalakítódott.


biserica_reformata_centru

Református templom

 

Késő reneszánsz, barokk és klasszicista jegyeket őrző főtéri református templom, 1770 és 1783 között épült a középkori templom helyén. 1834-ben a nagy tűzvészben leégett. Újjáépítése 1838-re fejeződött be. Ma Délkelet-Erdély egyik legnagyobb temploma. Orgonáját a híres orgonakészítő, Kolonics István építette 1861-ben.


biserica_sfanta_treime

Kantai Szentháromság templom

 

A neobarokk ízlésű kantai Szentháromság római katolikus templom 1727-ben épült. A plébánia már 1722-ben létezett. A templom oltárképe a Szűzanya megkoronázását ábrázolja. Nagyharangját Egerben öntötték 1771-ben.


martonaron

Márton Áron püspök szobra

 

Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták, és tették próbára. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre, átélte az ezeréves keresztény magyar állam szétdarabolását, megélte a II. világháború borzalmait és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vett az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Márton Áron püspökről a polgármesteri hivatal jobb oldalán található teret nevezték el, amelyet 2004 óta egészalakos szobra is díszít. A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész tervezte, és Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült. A szobor egy korábbi változata a kézdivásárhelyi kantai római katolikus templom előterében található.


turoczi

Turóczi Mózes emlékház

 

Turóczi Mózes (más írásmódok szerint Turóczy vagy Túróczi) öntőmester ágyúöntő műhelye a Kézdivásárhely főterétől dél-nyugatra, a mai Petőfi utca és a róla elnevezett kis utca között volt, a ma is meglévő háza mögött. Gábor Áron 70 darab ágyújából összesen 64 darabot öntöttek itt 1849 januárja és júniusa között. A Turóczi-házon két emléktábla is emlékeztet az ágyúöntőre. A mester születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából a háza előtt, a mellszobránál emlékeznek meg róla.


bustul_TM_

Turóczi Mózes mellszobra

 

A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész készítette, amelyet 1993. november 8-án lepleztek le Magyarország akkori külügyminisztere, Dr. Jeszenszky Géza jelenlétében, akit távoli családi kapcsolatok fűznek a Turóczi családhoz. Turóczi Mózes életéről nem maradt fenn sok feljegyzés, azt lehet tudni róla, hogy kétszer nősült, először a híres családból származó Jancsó Karolina, második felesége pedig Szőcs Ilka volt.


nagy_mozes_iskola_KICSI

Nagy Mózes Elméleti Líceum

 

A szeretet és a nevelés szentjéről, Nagy Mózesről elnevezett kantai elméleti líceumot, Kovászna megye legrégebbi oktatási intézményét, 1680-ban alapította a ferences rendi szerzetes. 1990-ben hivatalosan is felkerült az alapító neve az iskola homlokzatára. A modern elméleti középiskolát közel kilencszáz tanuló tölti meg élettel.


parcul_central_molnar_jozsias

Molnár Józsiás park

 

Molnár Józsiás és neje, Gaál Emília végrendeletükben a tulajdonukban levő területet sétatér és park létesítésére adományozták a városnak. Itt található család kriptája is. A parkban évente dísznövény- kiállítást és -vásárt tartanak.


biblioteca

Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

 

Kézdivásárhely első könyvtárát, a Kaszinó Könyvtárat 1842. december 25-én alapították, a két magvetője Széchenyi István és Wesselényi Miklós volt. 1998-ban az intézmény felvette a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár nevet.


kaszarnya

Katonanevelde

 

Kézdivásárhely katonaváros volt. A város egyik fontos műemléke a régi Vasút utca sarkán lévő egykori Székely Katonanevelde. A neoklasszicista stílusú épület még mai értelemben is impozánsnak mondható. A két hatalmas timpanon, amely a homlokzat középső felét zárja közre, a Katonanevelde ismertetőjegyévé vált. Az építkezés megkezdését 1811-ben indítványozta báró Purczell János, a második gyalogezred hadnagya. Az épületet nagy ünnepséggel nyitották meg 1823-ban. Az intézetet 115 tanulóra rendezték be, „testgyakorló” intézettel, uszodával. Jelenleg az épület rehabilitációjára van szükség.


sportcsarnok

Sportcsarnok

 

Az ország egyik legszínvonalasabb sportcsarnoka 2007-ben épült. Azóta temérdek országos és nemzetközi versenynek adott és ad helyet. Évente sportgálákat szerveznek itt.