Kitűzték Kézdivásárhely hivatalos zászlaját
Több évnyi stagnálás után, kikerült a minisztériumi fiókból Kézdivásárhely hivatalos zászlajának terve is, amelyet október végén fogadott el a román kormány. Bokor Tibor polgármester akkor azt ígérte, hogy hamarosan ott lobog majd minden közintézmény homlokzatán. Ennek első lépéseként november 22-én, hétfőn Tamás Sándor elnök úrral és Szilveszter Szabolcs alpolgármesterrel kitűzték a város és a megye zászlaját a kézdivásárhelyi önkormányzat bejárata fölé.
„Lobog a zászlónk és azt hirdeti: ez a mi városunk, ezek a mi szimbólumaink, a mi büszkeségünk” – mondta el Bokor Tibor polgármester a zászlókitűzést követő sajtótájékoztatón. Az elöljáró összefoglalta, hogy a helyi tanács már 2009-ben hivatalosította a város címerét, azóta pedig több próbálkozás volt, hogy a városzászlót is hivatalossá tegyék, mindeddig sikertelenül. „Igen, ki kell mondani, hogy Cseke Attila fejlesztési miniszter mozdította ki ezt a számunkra rendkívül fontos kérdést is a holtpontról, mert ha másoktól vártuk volna a zászló elfogadását, talán sosem loboghatott volna az épületen” – nyomatékosított, majd hozzátette: nagyon büszke arra, hogy végre hivatalosan is kitűzhették a zászlót, és reméli, minden kézdivásárhelyi így érez majd. Bokor Tibor azt mondta, a következő napokban minden intézmény- és helyi egyházvezetőnek adományoznak egy zászlót, hogy kitűzhessék ők is és büszkék lehessenek Kézdivásárhely zászlajára.
„A nemzeti szimbólumok használata nem pusztán politikai kérdés, hanem annak a megjelenítése, hogy mi egy külön entitás vagyunk, és van egy másik entitás, amelyik elismeri helyi, megyei, nemzeti szimbólumainkat” – érvelt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, majd ő is megerősítette: a kormányzati szerepvállalásnak köszönhetően tudták előremozdítani a zászlókérdést, és nemcsak Kézdivásárhelynek, hanem a megyének és a megye számos településének így lett hivatalos lobogója. „2006-ban született meg a törvény a zászlóhasználatra vonatkozóan, majd öt évig pihent a fiókban. Kellett az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, hogy kikerüljön Cseke Attila miniszter fiókjából, és hogy Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes elő tudja terjeszteni” – fogalmazott. Az, hogy hivatalosították a települészászlókat azt is jelenti, hogy „nekünk is jogunk van elénekelni a himnuszunkat, kitűzni a zászlónkat, rendelkezni más szimbólumokkal, saját ünnepekkel” – hangsúlyozta a tanácselnök. „Kézdivásárhely zászlaját Románia, az Európai Unió és a megye zászlaja mellé tűztük ki. Bukarestben nagyon sokan vannak ma is, akik alá- és fölérendeltséget képzelnek el. Mi viszont nem többségben és kisebbségben gondolkodunk, hanem egyenlőségben, és államalkotó tényezőként tekintünk az erdélyi magyarokra. Az elmúlt száz évben megpróbálták ezt egészen másként értelmezni. A feljelentések is jól megtervezett céllal születnek: megpróbálnak bennünket térdre kényszeríteni, elfogadtatni, hogy kisebbek, kevesebbek vagyunk. Ezzel szemben, nekünk az a célunk, hogy mellérendeltséget alakítsunk ki, függetlenül attól, hogy hányan vagyunk” – zárta gondolatait Tamás Sándor.
Kézdivásárhely lobogója és annak szimbólumai
Kézdivásárhely zászlajának felső sávja tűzpiros, amely a székelyek bátorságát, életerejét jelképezi. Alatta fehér mezőben kék kereszt, rajta Kézdivásárhely Munícipium felirattal. A zászló közepén a település címere látható, rajta Gábor Áron rézagyúja a fenti, vörös mezőben. A címer alján egy ezüst paripa kévébe kötött három arany búzakalásszal teli aranyszekeret húz, a helyiek foglalkozását jelképezi. A paripán ülő fekete csizmás, fehér gatyás lovas postakürtőt fúj, annak emlékéül, hogy Kézdivásárhely egykoron Erdély és Moldva között postaállomásként szolgált.
2021. november 23.
