Két projekt van jelen pillanatban élesben a kézdivásárhelyi városházán, az egyik az intelligens jelzőlámpák, a másik a minorita rendház ügye. A lámpákat felszerelték, az építőcsapat pedig visszatért a téli vakáció után.

 

Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere csütörtökön fogja kiértékelni a múlt év megvalósításait és azt, amit nem tudtak megvalósítani, illetve beszél az idei év terveiről is. Ezt megelőzően két témáról faggattuk a céhes város elöljáróját, az egyik az úgynevezett intelligens jelzőlámpák ügye. A jelzőkészülékeket ugyanis felszerelték a Dózsa György és Molnár Józsiás, illetve az Ady Endre és Torjai utcák sarkán, és bár nincsenek beüzemelve, máris szóbeszéd tárgyát képezik a Facebook közösségi oldalon, ahol többen inkompetenciával vádolták a városvezetést, szóvá téve, hogy a felszerelt közlekedési táblák kitakarják a szemaforokat.

 

A helyzet ideiglenes – mondotta Bokor Tibor – ugyanis üzembe helyezés után minden lámpa jól látható lesz, a táblákat áthelyezik. Az elöljárót arról is kérdeztük, hogy nem áll-e majd olyan helyzet elő, amivel Székelyudvarhelyen szembesültek az autósok, egy ezzel kapcsolatos videó rekordnézettséget ért el a Facebookon. Ott ugyanis egy lámpa meghibásodása után tekintélyes autósor gyülemlett fel, mivel az „okos” lámpa nem váltott át zöldre annak ellenére, hogy nem volt forgalom a keresztező sávon. Bokor Tibor szerint hasonló lámpák vannak felszerelve Brassótól Bukarestig, és a tapasztalat azt mutatja, hogy segítségükkel gördülékenyebbé vált a forgalom, reméli, hogy ez így lesz majd városunkban is.

 

Jelenleg a legnagyobb értékű munkálat a kantai minorita rendházban zajlik a városban, hárommillió eurót kitevő összegből rehabilitálják a 4400 négyzetméter területű ingatlant. A Szentháromság templom bal szárnyán levő tekintélyes, gyönyörű épület felújítása jó ütemben halad, a téli vakáció után visszatérő csapat gőzerővel dolgozik a belső terek felújításán – tudtuk meg a polgármestertől, aki egyébként hétfőn tekintette meg a haladást.

 

Titáni munkáról van szó, hiszen a hetvenes években részben kiégett, a földrengések áldozatává vált épület eléggé sajátos, a szegények „technikája” révén épült, maguk a mérnökök is elámultak azon, hogy milyen egyedi módszerek segítségével sikerült a falakat ennyi időn át egyben tartani, hiszen vegyes falazással, részben kövek, illetve téglák felhasználásával húzták fel a falakat, a hamis boltívek hulladékkal voltak feltöltve-szintezve, a külső falakat pedig összekötő sodronyok tartották.

 

Az épület a befejezését követően Böjte Csaba ferences testvér alapítványának használatába kerül, a Nagy Mózes Gimnáziummal szemben egy kézműves iskolát alakítanak majd ki a patinás ingatlanban, amelynek belső udvara vélhetően koncertek lebonyolítására is alkalmas lesz, kitűnő akusztikájának köszönhetően.

 

Forrás: Székely Hírmondó, Bartos Lóránt


2020. január 15.