„A ’48-as forradalomban a magyarok dolgoztak meg mások jövőjéért is”

Hetedhét országon is túl csodájára járnak a kézdivásárhelyi, több mint 30 éves hagyománynak örvendő felvonulásnak, amely rendszerint megalapozza a március 15-i ünnepség hangulatát a céhes városban. 2023-ban is a környező falvak képviselői, a városi oktatási intézmények, valamint lovas- és gyalogos hagyományőrző csapatok vonultak fel ünnepélyesen a Gábor Áron téren. A kézdivásárhelyi felvonulás fénypontja ezúttal a mezőhegyesi, többszörösen díjnyertes ötösfogat volt.

Pompázatos ünnepség keretében emlékeztek a márciusi hősökre Kézdivásárhelyen. A programsorozat kiemelt momentuma a Mezőhegyesről, Kézdivásárhely testvérvárosából érkező nóniusz ötösfogat volt, amelyet Papp János, válogatott fogathajtó magyar bajnok hajtott. A fogat lovai a Magyar Országgyűlés által nemzeti kinccsé nyilvánított, tradicionális, nóniusz fajta mezőhegyesi méneséből valók. A mezőhegyesi fogatban Magyarország évszázados lótenyésztési értékeit, hagyományát és kultúráját jelenítették meg: a hintó, a szerszám és a segédhajtók ruhája, a világ fogathajtását meghatározó magyar fogathajtó kultúrát mutatta be.

Néhány éves hagyomány lett Kézdivásárhelyen az is, hogy a gyalogos és lovashuszárok tisztelegnek az elöljáróknak bevonulásuk után, majd zászlójukra szalagot kapnak. A szalagokat idén Bokor Tibor polgármester, Cseke Attila fejlesztési miniszter és Fejér-László Ödön szenátor tűzték fel.

A déli harangszó után kezdődött el a megemlékező műsor, Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere köszöntötte az ünneplőket, aki Petőfi versére utalva úgy fogalmazott: „lám, a népek tengere ma is zajlik”. A polgármester azt mondta: „sokan a 21. században is úgy érzik, a szabadságot csak fegyverrel, véráldozat árán lehet kivívni, megvédeni. És mi, akik az Úz völgye közelében élünk, jól tudjuk: a magyar hazáért életüket adók lelki nyugalmáért is meg kell küzdenünk, mint ahogy zászlóink szabad lobogásáért, a történelmi nagyjainkra való emlékezést jogáért, anyanyelvünk érvényesítéséért is nap mint nap harcot kell folytatnunk, magyarázattal kell szolgálnunk. Mivel nekünk ezer éve itt van a hazánk, itt van szükség a szabadságra is.” Az elöljáró Petőfi szavaival is üzent: „vannak hamis próféták, akik azt hirdetik nagy gonoszan, hogy már megállhatunk, mert itten az ígéretnek földje van – de mi itt, Kézdivásárhelyen jól tudjuk, a bőrünkön érezzük, hogy számunkra nincs megállás, nekünk e hazát minden nap újjá kell teremteni. Hogy Európa színpadán tovább játszhassunk, és ne a miénk legyen a legkisebb szerep” – zárta gondolatait Bokor.

A polgármester beszéde után az ünnepség első díszvendége, Cseke Attila fejlesztési miniszter osztotta meg üzenetét az ünneplőkkel, kiemelve: ez a nehéz időszak a szabadságról és a biztonságról szól. „Csak az lehet szabad, aki biztonságban érzi magát. És csak az érezheti magát biztonságban, aki szabad. Aki aggódik a mindennapi megélhetése miatt, az nem lehet sem szabad, és nem is érezheti magát biztonságban”. A miniszter világosan fogalmazott 1848 kapcsán is: „a szabadság eszméje a maga tisztaságában, vértelenül állott előttünk 1848 forradalmi tavaszán. Mi magyarok, akkor tettük meg az első lépéseket az önálló magyar államiság, a sajtószabadság, a nemzeti öntudat kinyilvánítása felé. Történelmi távlatból ma már egyértelmű, hogy a magyarok forradalma nélkül egyetlen európai nép sem élhetne úgy, ahogyan ma. Egyértelmű, hogy a ’48-as forradalomban a magyarok dolgoztak meg mások jövőjéért is”, majd így folytatta: „Az is egyértelmű, hogy a haza nem csak föld és hegy, nem csak halott hősök és anyanyelv, nem csak őseink csontjai a temetőkben. A haza mi vagyunk, testi és lelki mivoltunkban.” Cseke Attila nem ment el az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett sem: „Kormányon lenni a beleszólás szabadságát jelenti a romániai magyarokat érintő döntésekbe. Kormányon lenni azt jelenti, hogy van lehetőségünk új lendülettel és több pénzből fejleszteni Erdélyt” – szögezte le.

Idén Kézdivásárhelyen hajtott fejet a nemzeti hősök előtt Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi beszéde elején kimondta: „Magyarország Kormánya részéről 2010 óta a székely virtus szerint cselekszünk.” Az államtitkár úgy folytatta: „Sok területet fel tudnánk sorolni, ahol sikerült csatákat nyerni és bástyákat építeni, közösségeket megerősíteni és lelkesíteni az együtt munkálkodásra, de legyen elég a legfontosabb eredményünk. Ez nem más, minta a nemzeti összetartozás érzésének megerősödése.” Ezután ő is a szabadság fontosságára hívta fel a figyelmet: „1848 és ’49 örökre felírta minden magyar szívébe, hogy szabadságunk elsőrangú kérdés. Nem adhatjuk be a derekunkat semmilyen birodalmi érdeknek, mert őseink sem tették ezt. Nem engedhetünk semmilyen idegen lobbinak, ami családjaink és közösségeink alapértékei ellen szervezkedik, mert az élet magyar módját nem mi találtuk ki, hanem úgy bízták azt ránk elődeink, hogy átadjuk majd utódainknak is. Kristálytiszta alapot jelentett a 12 pont, a Nemzeti Dal, az április törvények, a választások és a felelős magyar kormány, valamint ebben az időszakban sokat énekelt Szózat és Himnusz. Emellett kötelezték el magukat őseink a Petőfit is megihlető harcra.”

Kertész Blanka, a dr. Csiha Kálmán Református Kollégium diákja nyerte idén a Zúg Március szónokversenyt, amelyet 18 éve szerveznek meg Kézdivásárhelyen. A fiatal lány egyben a kézdivásárhelyi diákok gondolatait is tolmácsolta, Kölcsey Ferenc szavaival indított: „mint csak egy Istent ismerek az égben, úgy csak egy magyar hazát óhajtok a földön. Kettőben nincs üdvösség.” Szónoklatában azt is mondta: „az elveszett magyar nép lélekbetegsége a csend, amely néha békét, néha kényszert mímel. Hallgasson a múlt, minden krónika, hallgasson a kőbe vésett jelen, de a magyar ne hallgasson!” – szólított fel, majd zárásként egy kérést fogalmazott meg: „Tegyünk azért, hogy a nekünk tett ígéretek valósággá válljanak. Hordjuk szívünk alatt a testvérhazák egybefort képét, mert két hazában nincs örök üdvösség!”

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Beke Mihály András első beosztott konzul tolmácsolta, melynek egy részlete a következőképpen szól: „Mi, magyarok történelmünk során sokszor bebizonyítottuk, hogy bátran fel merjük venni a harcot a ránk zúduló ellenséges túlerővel, ugyanakkor – más nemzetekhez hasonlóan – mégis jobban szeretünk élni a szabadságban, semmint meghalni érte. Évtizedeken át joggal és őszintén remélhettük azt, hogy Európa földjén nem pusztíthat többé háború. A mostani szörnyű időkben ezért méginkább szükségünk van a magyar szabadság iránytűjére, amely történelmünk annyi vészkorszakán vezetett már keresztül bennünket. Békére vágyunk, és a béke pártján állunk.”

A kulturális műsorban az Ego Sum zenekar és Dimény Kata, a dr. Csiha Kálmán Református Kollégium diákja adott elő az alkalomhoz illő dalokat; Akácsos Hanna, a Petőfi Sándor Általános Iskola ötödik osztályos tanulója, valamint Mihály János színész Petőfi Sándortól szavalt. Az ünnepi áldást Ft. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke végezte, amelyet Nt. Beder Imre lelkipásztor és T. Olasz Béla segédlelkész áldása követett. Az ünnepség a himnuszok eléneklésével és koszorúzással ért véget.

2023. március 15.