Több mint száz huszár vonult végig

Több mint száz háromszéki, csíki, udvarhelyi és marosszéki huszár mellett a hétvégi eseményen gyönyörű népviseletbe öltözött leányok és legények, huszárdalok és jókedv jellemezte az V. Háromszéki Huszártoborzót, amelynek még az esős idő sem vette kedvét, sem fényét. A Huszártoborzó öt év után újra Kézdivásárhelyre érkezett, ahol népes tömeg fogadta huszárokat.

A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület szervezésében, Kovászna Megye Tanácsának és az esemény útvonalába eső háromszéki települések önkormányzatainak támogatásával Dálnok, Kézdialbis, Alsó- és Felső Csernáton, Ikafalva, Futásfalva, Alsó- és Felső Torja és Kézdivásárhely útvonalon toboroztak idén a huszárok.

A rendezvény pénteken kezdődött, ekkor sereglett össze a csapat a dálnoki fogadónál. Szombaton reggel Dálnokon, majd Albisban, Csernátonban és Futásfalván toboroztak, este pedig Torján huszárbálon vettek részt. A bor és a tánc mámorából ébredezve vasárnap délelőtt Al-Torja irányába indult el a székely lovas csapat, valamint a kézdiszentléleki és csernátoni fiatalokból álló Perkő Néptáncegyüttes és zenekar, akik ez alkalommal is közreműködtek az eseményen. A 2014-es toborzó délután Kézdivásárhely központjában zárult, ahol közel ezer ember jelenlétében minden résztvevőnek egy erre az alkalomra készítetett Gábor Áron emlékérmet adott át Tamás Sándor, megyei elnök. A huszárokat Derzsi Gyula, a céhes város alpolgármestere fogadta, aki köszöntőjében azt mondta, örül, hogy öt év után a toborzó visszatért Kézdivásárhelyre. „Azért örülök, mert ilyenkor megelevenedni látszik történelmünk, visszakapunk egy kort a régmúlt időkből, ugyanakkor büszkének érezhetjük magunkat, hogy a mai napig sikerült megőrizni ezt a hagyományt, és még ma is vannak olyan férfiak, akik tisztelettel, becsülettel és büszkeséggel öltik magukra a huszárruhát. Hiszem, hogy ezzel nem csak hagyományt ápolunk, hanem át is adunk valamit az utánunk következő nemzedéknek” – mondta az alpolgármester. A huszároknak erőt és egészséget kívánva, az alpolgármester feltűzte a város szalagját a toborzó zászlajára. A toborzón Biszak Bernadett, a Molnár Józsiás Általános Iskola tanulója két népdalt énekelt el a huszárok tiszteletére.

A Gábor Áron emlékév jegyében

Az idei huszártoborzót a Gábor Áron emlékév jegyében szervezték, a toborzás alatt a kökösi csatára emlékezvén verbuváltak. Költő Norbert toborzó huszár hívogatójától volt hangos Kézdiszék: “Kossuth Lajos megbízásából jöttünk ide, hogy holnapra száz kemény legényt sorozzunk a regimentjébe. Közéjük csak olyan álljon, ki hogyha kell hat évet is szolgáljon. Aki ezt felvállalja, azt a II. Székely Határőr tárt karokkal várja. Büszkén felöltheti magára a huszáregyenruhát, s lova hátán dicsőséggel védheti a hazát. Szólok hozzátok legények, búcsúzzatok kedveseitektől, hisz a cári sereg közeledik Kökös felől. Holnap a kökösi hídnál elálljuk az útját és elporoljuk rajta a cári gúnyát.”

Háromszéken ötödik kiadásához érkezett a huszártoborzó rendezvény. Ez idő alatt egyre több hagyományőrző szervezet és csapat alakult a megyében, akik tevékenységeik, életformájuk révén igyekeznek emléket állítani a történelmi elődöknek, hősöknek. Gondoljunk itt Gábor Áronra, a székely nemzet hősére, vagy akár Dózsa Györgyre is.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az elmúlt éveket elevenítette fel: “Öt év alatt a Háromszéki Huszártoborzóval sikerült bejárni a megye minden régióját, ezáltal ápolni és tovább vinni lovas hagyományainkat. Egyetlen alkalmat sem hagytam ki, mindvégig, napokon keresztül együtt lovagoltam a toborzókkal és vettem részt a játékban, amelynek során a hadba vonuló huszáraink és honvédjeink zászlaik alá csalogatják a virtusos, bátor székely regutákat. Rengeteg szép történet, hihetetlen élmények születtek. Az egyenruhába öltözött huszárok, a délceg lovak bevonulása, a székely népviseletben éneklő és táncoló fiatalok látványa öröm- és bánatkönnyet, a múlt szépségét, de a jövő reményét is elővetíti a közönség szemében. Virággal, tapssal, énekkel fogadták a helyiek a toborzókat. Ezért is dolgozunk, út és híd építése mellett hagyományaink és szokásaink megőrzése is feladatunk, így marad meg a székely család múltja és lesz jövője is.”