Bérbeadnák a vissza nem szolgáltatott földeket

A kormány jövő héten hagyná jóvá azt a kormányrendeletet, amely a kézdivásárhelyi Burgonya Kutató-Fejlesztő Intézet (SCPC) átszervezését célozza meg, olyan módon, hogy az adminisztrálásában lévő javakat – ez esetben földterületeket – a kutatóintézet bérbeadhassa. A kormányrendelet egyik cikkelye azt is tartalmazza, hogy Kézdivásárhelyen semmilyen visszaigénylés nincs folyamatban. Bokor Tibor polgármester és Fejér László-Ödön képviselő ennek megakadályozására tettek le egy beadványt a kormány és a parlament felé is.

Felháborodásának sajtótájékoztató keretében adott hangot a két elöljáró, a polgármester elmondása szerint naponta kopogtatnak az ajtaján a tulajdonosok, hogy bírósági per által visszaszolgáltatott, végleges döntéssel alátámasztott földjavakat mérje nekik ki az önkormányzat. Fejér László-Ödön parlamenti képviselő azt nyomatékosította: az átszervezés arról kéne szóljon, hogy valami jobb lesz, mint előtte volt, ebben az esetben viszont nem jobbításról, hanem jogtalan eltulajdonításról beszélhetünk. „A környék legnagyobb mezőgazdászai erősítették meg, hogy tőlük soha nem vettek sem burgonyát, sem vetőmagot, nem is termeltek semmit, tehát a kutatási eredményeik egyenlőek a nullával” – hangsúlyozta a képviselő. A tervezet 2. cikkelyének 2. bekezdése feljogosítaná a SCPC-t, hogy a tulajdonában és a használatában levő területeket és eszközöket bérbeadhassa, a felsorolt eszközök között utolsó tételként megjelenik 367 hektár terület is. Mindezek mellett, az egyik későbbi bekezdés azt taglalja, hogy a felsorolt alapeszközök követelésmentesek és visszatérítésmentesek, tehát semmilyen bírósági eljárás nincs ellenük. „Én úgy tudtam, hogy ez a székelyeké, és nem akarják nekik visszaadni” – fogalmazott Fejér.

Bokor Tibor polgármester még érintettebbnek érzi magát a témában, hiszen nap mint nap foglalkozik a vissza nem szolgáltatott földek témájával, sok a panaszos, nincs megoldás. „Számokkal tudom alátámasztani, hogy a kormányrendelet teljesen hamis. Felháborítónak tartom, hogy a kísérleti állomás a saját területeit bérbe akarja adni, hiszen eddig az volt a magyarázatuk, hogy a mi földeinket azért nem adják vissza a tulajdonosuknak, mert kutatásokat végeznek, és milyen jó ez a helyi és a romániai mezőgazdászoknak” – így Bokor. „A képviselő úr is elmondta, hogy ez nem igaz, szinte senki nem vásárol tőlük semmilyen terméket, mert nincs amit megvenni. A helyi mezőgazdászok német, holland és lengyel magot kell felvásároljanak” – tette hozzá. A polgármester meglátása szerint, ha a SCPC bérbe akarja adni a földterületeket, először adja vissza a jogos tulajdonosoknak, az pedig döntse el, hogy bérbeadja-e, kinek és milyen feltételek között.

Bokor Tibor polgármester a kormányrendelet másik előírására is hozott ellenérveket. „A 18-as földtörvény szerint 9,79 hektárt a volt SCPC-részvényeseknek kellett volna kimérni, ez a mai napig nem történt meg. Ugyanakkor, a SCPC területéről végleges bírósági döntések szerint kimérendő területek 17,01 hektárt képeznek. Ezen kívül, telekkönyvi azonosítások szerint, kézdivásárhelyi lakos tulajdonát képezi a SCPC területéről 127,8 hektár terület. Nem tudjuk a döntést végrehajtani, mert a SCPC nem volt hajlandó ezeket a területeket átadni a kézdivásárhelyi földosztó bizottságnak” – folytatta Bokor, majd azt is hozzátette, hogy azért is bosszantó a határozat, mert a visszaszolgáltatási igények, a felsoroltakon kívül, meghaladják a 610 hektár területet. „800 dosszié van, amelyben azt kérik, hogy mérjük vissza a földjüket. De hol mérjük vissza, ha Kézdivásárhely nem rendelkezik szabad területtel, mindaddig amíg a SCPC nem adja át nekünk?”.

A környező falvakban sincs megoldva a földhelyzet, Csernátonban 110 hektár visszaigényelt terület van, amit ugyancsak telekkönyvvel tudnak igazolni, Torján pedig 30,5 hektár. „Egyet értünk az átszervezéssel, viszont egyetlen módon lehet ezt megtenni: a 367 hektárt vissza kell adni a kézdivásárhelyieknek, a felsőháromszékieknek, tőlük béreljenek területet, és azután kutassanak. Ha nem tudják ők elvégezni a munkát, rengeteg jó mezőgazdász van a térségben, bízzák meg őket a feladattal, az erre szánt pénzalapokat utalják át nekik, és meggyőződésem, hogy eredményes kutatásokat fognak kapni, a gazdáknak pedig nem kell továbbra is külföldről hozni a vetőmagot” – summázott Fejér László képviselő.

Ha a kormány elfogadja ezt a határozatot, a kísérleti állomásnak jogában áll licitet szervezni, és a területének egy részét bérbeadni annak, aki több pénzt ígér. Újságírói kérdésben az is felmerült, hogy ha nem tudják a rendeletet megakadályozni, és a földek valóban kiadhatóak lesznek, egy következő rendeletben azt írják majd elő, hogy eladhatók. Kiderült ugyanis, hogy az első osztályú földet 6705 lejre értékelték, ez nagyon a valódi érték alatti ár. Ha pedig eladhatóvá válik a föld, az élvez elsőbbséget, aki bérli, a bérlő pedig alacsony áron megvásárolja azt, a jogos tulajdonos pedig arra ébred, hogy már soha többé nem lesz övé a föld, mert más vette meg.

2015. június 5.