Ha az építői hivatást kéne meghatároznunk, a kézdivásárhelyiek bizonyosan elöljárók lennének a szakma céhében. Ezen állítást hivatott bizonyítani elsősorban a város – Európában egyedi – központja tagadhatatlan bizonyítékként, Napsugár alakjával, 72 udvarterével.

 

Mihelyt belép az ember ebbe a labirintusba, „kénytelen” megcsodálni a házak szépségét –néhányat közülük éppen a múlt század végén megújított külsejével. Ha hozzátesszük azt is, hogy a városközpontban az 1700-as években felépített református templom Erdély egyik legnagyobbja a maga 1000 férőhelyével, még jobban kiemelkedik a helyiek elhivatottsága az építészi hivatás iránt.

 

A „híres” Google-t segítségül hívva is megtudhatja az ember: Kézdivásárhely számos fontos személy szülőhelye, Markó Béla politikus és költő egyike lévén ezeknek. Több időt töltve a környéken azonban megtudjuk, a személy alatt valójában egész csoportokat kell értenünk. Első látásra névtelenek, ezen személyek híressé váltak azon törekvésükben, hogy ismertté tegyék ezen 20.000 lelket számláló kisvárost.

 

Most egy inkább jóérzésű ünnepséggel, mintsem pompával felavatott korcsolyapálya lett a város ékszere, melynek hírességei azon emberek lettek, kiknek mindez köszönhető, az ünnepség főszereplői pedig a fiatal korcsolyázók és hokisok közönséget megörvendeztető bemutatói voltak.  

 

Meghívottként vettek részt Ioana Bran sportminiszter, Paul Stănescu fejlesztési miniszter, Tánczos Barna szenátor, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Alexandru Hălăucă visszavonult híres hokijátékos, a Hokiszövetség főtitkára és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.

 

A korcsopálya története két részre oszlik: egy régire és egy újra

 

Ha valami az ember génjeiben van, nem felejtheti el soha – a kézdivásárhelyiek sem felejtették el hogyan is kell alaposan megépíteni valamit. Az elszántság lévén a helyiek egy másik jellemzője, foggal-körömmel küzdöttek 12 éven keresztül, nem hagyták magukat, így készülhetett el a látványos korcsolyapálya. Egy ilyen környéken, ahol a korcsolyázás kötelező tantárgy az iskolában, az épület fontossága megkérdőjelezhetetlen.

 

Egy kolozsvári műépítész iroda, a Maier Studio projektjeként indulva, az elkészült korcsolyapálya a város ékszereként díszelegve alakít egy kerek egészet a Sportcsarnokkal, várva az uszoda elkészültét, egyben a harmadik lépést.

 

Daniela Maier, az iroda igazgatója, a Romániai Műépítészeti Kamara erdélyi fiókjának alelnöke így emlékszik vissza:

 

„Kézdivásárhely felé vezető útjaink egy újsághirdetéssel indultak. Pop Gh. Ioan professzor segítségével igyekeztünk kivitelezhető, a helyi igényeket kielégítő projektet létrehozni. Abban az időben hárman dolgoztunk a projekten: Ancuța Armanca, akkor még építész gyakornok, Adalbert Maier építész és jómagam. Az építkezés kezdete után rövid idővel sajnos megszakadtak a munkálatok forráshiány miatt. Akkor még csak részben készült el az épület betonszerkezete.

2014-ben visszatérhettünk, a beruházás folytatódott, a projektet újragondoltuk, hogy még jobban megfeleljen a város igényeinek és a Hokiszövetség szakmai előírásainak, valamint az eltelt idő alatt megváltozott jogi követelményeknek. Az épület 5.220 négyzetméteren fekszik, a szó szoros értelmében vett korcsolyapálya 1.745 négyzetméteres, emellett öltözők, orvosi szoba, étkezde, gyűlésterem, mellékhelyiségek és bár találhatók.”

 

Határozottan megtett első lépések, majd elvesztett ösvény. A végén mégis célba értek

 

Török Sándor, a projekt indulásakor hivatalban lévő polgármester (2004-2008) egy különleges figura: jelen pillanatban a Műszaki Egyetem harmadéves hallgatója, céltudatos, kifejezetten erről a szakterületről kíván többet megtudni. A korcsolyapálya története annyira magával ragadta, hogy a várospolgárokat segítségül hívva próbálta megtalálni a székek elhelyezéséhez a legjobb szöget úgy, hogy az egy sorral lennebb ülő még felállva se zavarhassa az eggyel fennebb ülőt a látásban.

 

Az együttműködésről Daniela Maier így emlékszik:

 

„Lenyűgözött, ahogy azok az emberek, akiknek funkciójuk miatt kevés köze van az építkezésekhez, mekkora érdeklődéssel fordulnak mégis a részletek felé. Simon Ferenc centiméterre pontosan ismert minden részletet, Török Sándor pedig még ma is emlékszik a közös beszélgetésekre. Nem felejthetem el Simon Ferenc urat sem, aki közvetlenül vett részt az építésben a városfejlesztési iroda munkatársaként. Meglepően jól működtek együtt Török úrral, tele voltak ötletekkel és szolgálatkészséggel.”

A városmenedzser, egy hölgy

Egy másik fontos gyalogos (de lehet inkább királynőnek kéne neveznünk) Antal Emőke városmenedzser, tényleges résztvevője minden megmozdulásnak, mely a korcsolyapálya létrejöttét lehetővé tette. Még ma is elismeri, hogy ezen 12 év úgy érződik számára, mintha még egyszer iskolába kísérné fiát, első osztálytól a tizenkettedikig.

 

Róla így beszél Daniela Maier:

 

„A projekt kezdetekor ismertük meg egymást. Nagyon örültem, mikor közölte velem, hogy az építkezéshez ismét megkapják a szükséges pénzügyi forrásokat. 2014-ben újrakezdtük a munkálatokat és sikerült vele egy konstruktív párbeszédet kialakítani. Haszonélvező, építő és építész együtt gondolkoztunk, kockáztattunk, alkalmazkodtunk, álmodtunk és építettünk. Emelem kalapomat ezek előtt az emberek előtt!”

 

Szőcs Gyula, a kivitelezést végző Conico cég igazgatója, az építkezés igazi „kézművese” a következő szereplőnk. Hithű építő, az időtálló építmény híve, a projekt saját költségén végzett el néhány munkálatot, melyek nem voltak részei az eredeti tervnek. Daniela Maier így beszél róla:

 

„Szőcs Gyula, a Conico cég igazgatója lenyűgözött minket azon elegáns törekvésével, mellyel a korcsolyapálya elkészülhetett.”

 

Az építkezés utolsó stádiuma a jelenlegi polgármester nevéhez, Bokor Tiborhoz fűzödik. Sport-, különösen fociszerető ember, mindig a 13-as mezben játszik. Majdnem ezt a kort ünnepelheti a korcsolyapálya is…

 

Lenyűgözött beszédével. Magasztos szavak helyett Török Sándor nevét említette meg, kihez a projekt indulása köthető. Beszédében megemlítette bukaresti vendégeinek az uszodát is, abbéli reményét kifejezve, hogy nem lesz szükség újabb 13 évre, hogy ismét egy hasonló átadásra kerüljön sor a városban. Cserébe az uszoda projektjének sikerességére kapott ígéretet.

 

Az érzelmekkel teli nagy nap

 

Az átadás napján nagyszámú közönség tette tiszteletét, a 600 jelenlévő várospolgár megtöltötte a lelátót. Az igen fiatal tehetségek műkorcsolyás bemutatói vastapsot követeltek, igazi reményei ők ennek a sportnak. A barátságos hokimérkőzések pedig fiatal és idős figyelmét olvasztották eggyé.

 

Az átadást megelőző napokban hasonló érdeklődés övezte az újdonságot, a korcsolyapálya megtelt a sportkedvelő emberekkel.

 

Hitelesítése után országos és nemzetközi meccsek helyszíne lehet, Alexandru Hălăucă véleménye szerint megteszik a szükséges lépéseket, hogy Kézdivásárhely felkerüljön az ország hokitérképére.

 

Mindemellett, lehetséges, hogy ezen korcsolyapálya megfelel majd a sportolni vágyó tömeg elvárásainak. Legjobb példája ennek azon 900 I-IV. osztályos diák, kik heti rendszerességgel szakképzett oktatók felügyelete mellett sportolhatnak.

 

https://www.ovidiublag.ro/2018/03/toti-oamenii-patinoarului-din-tirgu-secuiesc/
Ovidiu Blag, sportújságíró


2018. március 7.