TORJA

Apor Kuria - Torja

Apor-kúria

 

Az Apor család tulajdonát képező, magas kőkerítéssel körülvett altorjai kastély a település egyik értékes épülete, a főút jobb oldalán, 144. szám alatt található. A késő reneszánsz stílusú székelyföldi kastély Kovászna megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel.

 

A kastély szomszédságában még két épület található, az egykori gabonás, illetve Apor Péter történetíró szülőháza. Ezen, utóbb átalakított házban élnek ma a család hazatelepedett tagjai. A faluban található két családtag szobra is: Apor Péter történetíró alakját 1996-ban és boldog Apor Vilmos püspök alakját 1998-ban faragta kőbe Miholcsa József erdélyi szobrászművész. A történetíró szobrát, a család a kastély udvarán helyezte el, a vértanú püspök szobra és emléktáblája az Aporok neogótikus sírkápolnája mellett látható.


BÁLVÁNYOS

furdo_balvanyos

Bálványosfürdő

 

Bálványosfürdő népszerű, 1000m feletti erdős hegycsúcsokkal körülvett fürdő- és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál. A hegyek vulkanikus és üledékes kőzetrétegei közül széndioxidban, kénhidrogénben gazdag ásványvizek, gyógyvizek törnek a felszínre, természetes gyógytényező értékük méltán elismert. Gyomor- és bélbántalmakban szenvedők ivókúrák formájában gyógyulhatnak az ásványvizek segítségével, míg a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére a fürdőkúrákon túl a száraz gázfürdők, a mofetták is kiválóak. A természetes, magas radioaktivitású vizek és gázok mellett a negatív ionokban dús, ózonnal telt levegő, a csend és a vadregényes környezet a testi-lelki-szellemi egyensúly visszanyerésében segít.


apa_minerala_baile_balvanyos

Bálványos – a borvízek földje

 

A Büdös-hegy melletti hegynyeregben savanyúvizes feltörésekben gazdag, egy hektáron elterülő ingóláp neve Bufogó, amely különböző összetételű ásványvizeinek gazdagságára utal. A turistaösvények és az autós utak mentén ízlelhetjük meg a Szejke, a Transzilvánia, a híres Ibolya, a Csiszár-fürdő melletti Jordán, a Bálványosról a Best Western Grand Hotel szállóhoz vezető úton pedig a Cseh-források vízét. Térkép segítségével a turistajelzéseket követve érdemes felkeresni a népi gyógyászatban használt Szemvíz közelében található lilás vízű, világviszonylatban is különlegességnek számító, szabad kénsavat tartalmazó medencéket. A környéken gyakran teljesen kopár, talajnövényzettől mentes helyekre bukkanhatunk, amelyet a helyiek Halál-völgynek neveznek, a földből nagy mennyiségben feltörő széndioxid miatt.


pestera_puturosu_turia

Büdös-barlang

 

A Büdös-hegy vulkanikus kőzetében emberkéz alkotta Európa legnagyobb természetes széndioxid gázömlését, mofettáját, a 14 m hosszú torjai Büdös-barlangot. Az 1052 m magasan álló barlangból naponta kiömlő kb. 2000 m3 majdnem tiszta széndioxidot a századelőn az első magyar szénsavsűrítő gyár hasznosította. A sárga falú, terméskénnel borított barlang kénsavas csepegéseinek, természetes gázszivárgásának gyógyító hatását különböző eredetű betegségek kezelésére már ősidők óta ismerik a helyiek. A barlangban a széndioxid koncentrációja 98-99%-os, a balesetek elkerülése érdekében a barlang előtt részletes tájékoztató segíti a látogatót a természetes mofetta helyes használatában.


tinovul_mohos

Mohos

 

A Szent Anna-tó ikerkráterében sűrű növényzetű, tőzegmohás láp maradt az egykori Mohos-tó helyén. A Mohos-tőzegláp területe tájvédelem alatt áll, tele különleges, tudományos és természeti növény- és állatritkaságokkal. Az ingoványos mohatelep alatt helyenként 10 m vastag a tőzeg, gyönyörű fenyvesekkel körülölelt 80 hektárján pedig húsevő növényeket, több mint 20 féle mohafüvet, tőzegáfonyát, vörös áfonyát, jégkorszaki tőzegrozmaringot, medveállatkát, iszapamőbát, különböző vízi bogarakat csodálhat meg a látogató egészen közelről a lápra épített fapallókon barangolva.


sztannato

Szent Anna-tó

 

Kovászna megye határában, Tusnádfürdőhöz közel, a Kézdivásárhely-Sepsibükszád útvonalon juthatunk el Közép-Európa egyedi természeti képződményéhez, a légköri csapadékból táplált Szent Anna-tóhoz. A különleges környezetben 944 m magasan fekvő tó egy vulkani kráterben keletkezett, nevét a bányászok védőszentjéről kapta, már 1349-ben oklevelek említik. Meredek kráterfalak (Nagy- és Kis-Csomád, Tó-bérce, Kövesponk) őrzik a 22 hektár területű, 1,5 km átmérőjű, 8m mélységű festői szépségű tavat. Szomszédságában található a Vártető 1040 m magasságban, Erdély legnagyobb koravaskori erődjének romjaival.


KÉZDISZENTLÉLEK

biserica_fortificata_din_sanzieni

Vártemplom

 

A műemlékként számon tartott kézdiszentléleki vártemplom különös alaprajzú védőfalát a középkorban emelték a portyázó tatár, török és később a Habsburg zsoldosok távoltartása érdekében. A XV. században kibővült templom elődje a XIII. században épült, barokk jellegét pedig a XVIII. században kapta. Érdekességei az eredeti ajtókeretek és szépen fennmaradt szentségtartó fülkén kívül az egyik bástyában berendezett, egyházközösségi kiállítás darabjai.


perko

Perkő

 

Kézdivásárhelytől 5 km-re található a háromszéki Szentföldként emlegetett Kézdiszentlélek. Határában magasodik a Perkő hegy, amely a római katolikus hívek fontos zarándokhelye. Minden évben augusztus 20-án több ezer hívő keresi fel négylevelű lóherére emlékeztető alaprajzú kápolnáját az évszázados hagyománnyá vált perkői búcsú keretében. A Szent Istvánról elnevezett kápolnát már a XVIII. század óta kegyhelyként tisztelik. Freskóit az Árpád-házi szent királyok és püspökök képei díszítik, faragott reneszánsz ajtókerete a XVII. században készült.


kiskaszon0

Kiskászon

 

Kiskászonban található Erdély egyik egyedi létesítménye, a Búcsújárók emlékháza. Az emlékház története 1996-ig nyúlik vissza, amikor a régi boronafalú iskolaépületből múzeumot létesítettek. Itt lobogókat, kegytárgyakat, csengőket, emlék- és imalapokat, imakönyveket, bibliákat és énekeskönyveket őriz, főleg olyan zarándoklati tárgyakat, amelyeket Felső-Háromszék búcsújáró népe használt a Szent István- és Mária-napi zarándoklatok alkalmával. Az emlékházban őrzik azt a nyujtódi búcsújáró lobogót is, amely Szent László egyik csodáját örökíti meg. A ház falát Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi képzőművész festménysorozata és Péter Pál restaurátor perkői kápolna falképeit bemutató munkái díszítik. Az emlékház bármikor látogatható.


KÉZDISZENTKERESZT

poian

Annak ellenére, hogy újraépítették, még láthatóak a gótikus elemekkel díszített faragott kövek. A belső tér megőrizte barokk stílusát. A falu a Szent Kereszt megtalálásáról kapta magyar elnevezését. Az oltárkő a régi medence ornamentikáját örökölte, amelyet keresztelőkre használtak.


ESZTELNEK

estelnic zsndelyes

Zsindelytetős ház

 

A ferences kolostor által vált ismerté, amely fontos szerepet játszott a környék egyházi, kulturális és oktatási fejlődésében és, amely által megőrizték az eredeti építészeti, zsindelytetős stílust.


ALMÁS

almasvara

Ez a terület már régóta lakott. A hegyek sűrű erdőkkel borított lejtőjén találhatóak a kora-középkori vár romjai. A vár ugyanolyan régi, mint a torjai Bálványos vára.


LEMHÉNY

szt mihaly

Szent Mihály-templom

 

Lemhény község mellett a Szent Mihály hegyen különös szépségű, épen maradt barokk épületegyüttes, a római katolikus templom vonzza az érdeklődő tekinteteket. A XVI. században épült, lőréses, északon és délen egy-egy rondellaszerű védőtoronnyal megerősített várfallal körülvett templom elődje román stílusban készülhetett, amelyet aztán a háromszéki késő gótika jegyében 1510 körül átalakítottak, végső formáját 1777-ben nyerte el. Nemcsak szenteket ábrázoló falfestményekben, oltárképekben, stukkógurákban és szobrokban gyönyörködhetünk, ha ellátogatunk a templomba, hanem érdemes megtekinteni az 1697-ből származó Rákóczi harangot, kehely alakú középkori eresztelőmedencéjét, és a templomot övező ősi temetőt, ahol akár 1514-bol való síremlékeket is felfedezhetünk.


BERECK

gabor_aron_emlekhaz_bretcu

Gábor Áron Emlékház

 

Bereck község hajdanán városi rangját még Luxemburgi Zsigmondtól kapta, de elveszítette azt 1882-ben. Története azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Észak-keleti határában egy II. században épült római castrum és fürdő maradványaira bukkanhatunk. Később a castrum romjain építették fel Veneturne-várát, melyről több legenda is fennmaradt. Az Ojtuz völgyében pedig I. Rákóczi György erdélyi fejedelem parancsára épült vár romjai láthatóak. A híres ágyöntő és szabadságharcos, Gábor Áron szülőháza helyét emléktábla jelzi, a falu egész alakos szoborral és emlékházzal is tiszteleg a neves szülött előtt.


martonos

Martonosi fürdő

 

Martonos Kézdivásárhelytől 12 km-re keletre, a Nagyhegy alatti völgykatlanban fekszik. A kis falu kiválóan alkalmas magashegyi túrázók számára is, hiszen a Keleti-Kárpátok főgerincén található, 1227 m magas Fekete-hegy a közelben található, a faluból pedig kijelölt úton lehet felfedezni a tájat. Végeláthatatlan fenyvesek tisztásokkal váltogatják egymást a falu fölött, a tisztásokról páratlan panorámában bontakozik ki a Felső-Háromszéki-medence és a Belső-Kárpáti-hegylánc. Kevesen tudnak róla, hogy a Martonos-patak völgyében, a településtől három km-re egy kénes forrásra épített meleg kádfürdő működik. Az édes-kénes, gyógyhatású ásványforrások a mozgásszervi (reumás) bántalmakban szenvedőknek nyújthat enyhülést, ivókúrában pedig a savtúltengés ellen használják sikerrel. A medencék ma is használhatók, a táj csodálatos.


OZSDOLA

hilibi_tojasok

Hilibi írott tojások

 

Hajdú Jánosné Balogh Ilona messzi földön ismert és elismert tojásdíszítő volt, akitől több nemzedék is elsajátíthatta a tojásírás tudományát. A húsvéti ünnepek előtt sokan tőle rendelték a hímes tojást. Az ükunoka, Zsuzsanna is emlékszik a nagymama kézügyességére, hiszen kisgyermekként alkalma volt megtanulni tőle a tojásdíszítés technikáját. Balogh Ilona déd- és ükunokái húsvét előtt ma is összegyűlnek, és egy százötven éves cserépedényben olvasszák a viaszt, majd a dédnagymama által használt írókával készítik el a szebbnél-szebb mintájú hímzett tojásokat.


ozsdolai_gyemantok_

Ozsdolai gyémántok

 

A Kopolnó-patak völgyében találhatók azok a szabad kvarckristályok, amelyeket ozsdolai gyémántok néven Bányai János említ a honismereti és ásványtani irodalomban. A gyémántok borsószem nagyságúak, finom élű, többszög alakúak. Ezek a gyémántok inkább eső után találhatók, amikor a lezúduló vízerek a felhalmozódott sárgás-barna agyagomlásokat elmossák. Az idősebbek mondják, hogy Ozsdolán sokan találtak gyémántszemeket, amelyeket a zsidó kereskedőknek adtak el jó pénzért. Ezek a gyémántok a porladás és törékenység miatt nem alkalmasak csiszolásra. A hagyomány egy gróf Nemesről is emlékezik, ki a bécsi udvarnál nagyon feltűnt nagy mennyiségű ozsdolai gyémántból összeállított ékszereivel.


GELENCE

gelence

Gelencei műemléktemplom

 

A gelencei Szent Imre-templom nagy részét – a félköríves szentélyt, a templomhajót, a déli és nyugati kapukat – még a XIII. században emelték. A későbbi századokban előbb gótikus jegyekkel ruházták fel a szentélyt, majd megerősítették az egykoron kőből épített, alacsony várfalát. A munkák emlékét a 103 kazettából álló mennyezet egyik felirata őrzi. A külső falkép-töredékek Szent Jakab apostol és Szent László egyik legendáját és újtestamentumi jeleneteket, míg a templomkarzat mellvédjén a táblaképek neves szenteket ábrázolnak.


kadar

Haralyi kádárság

 

Öt évtizede Haraly lakosságának kilencven százaléka kádármesterként kereste meg a mindennapi betevőt. Ma már csak egyetlen aktív kádárja van a falunak, Szőke Tibor népi mester. Mesterségét apjától örökölte, aki ugyancsak Haralyban élt és itt tanulta a mesterséget az apjától. Sokféle fát ismer a kádár, és sokféle fából alkot, termékei pedig sok időn keresztül tárolnak, érlelnek és értéket adnak a bornak. Szőke Tibor és családja hagyományos módon készít hordókat. Összeállításkor a dongákat hevítéssel, égetéssel és áztatással görbítik meg. A kezelés következtében a donga szöveteiben mélyreható változások mennek végbe, a fenolok, illó és aromatikus aldehidek mennyisége lényegesen megnő. A kádár elsődleges feladata, hogy a megfelelő időben cselekedjen, és a megérett faanyagot beillesztve a folyamat részébe, elővarázsolja a végterméket, a kis érlelő hordócskát.


SZENTKATOLNA

hatolyka furdo

A hatolykai fürdők

 

A vastartalmú forrásvíz, amely feltölti a fürdőket, még tartalmaz nátrium-karbonátot, magas a kálcium valamint a magnézium értéke, de szilicium is található benne, és enyhén sós. Alkalmas palackozásra és pozitív hatása van az emberi szervezetre.


CSERNÁTON

muzeul_hassman_pal_cernat

Haszmann Pál Falumúzeum

 

Csernáton 1974-ben alakult tájmúzeumának értékes törzsanyaga id. Haszmann Pál helytörténész magángyűjteményéből származik, 1999-ben vette fel a Haszmann Pál Néprajzi Múzeum nevet. A kiállítás a reneszánsz alapokra épült Damokos-kúria udvarházban került berendezésre. A rugalmas nyitva tartású múzeumban Felső-Háromszék népművészetének legszebb darabjai kalauzolják el a látogatót a székely festett bútorok, kályhacsempék, szőttesek világába. A múzeum előtt szabadtéri kiállítás keretében nemcsak a monumentális székelykapukat, vagy a népi építkezés más emlékeit, hanem a sírjel-, sírkő és faragott fejfa gyűjteményt, és a látványos mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítást is érdemes megtekinteni.


ZABOLA (Orbaiszék)

castelul_mikes

Mikes-kastély

 

A XVII. századból származó műemléknek nyilvánított kastélyt Mikes Benedek újítatta fel 1867-ben, mai jellege alapján valószínűleg védelmi célokat is szolgált. A Pérászka-hegy fenyvesekkel borított oldalában megbújó, tágas parkkal körülvett épület sok neves Mikesnek adott otthont. Itt élt a XVII. században Mikes János, akinek nevére Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényéből emlékezhetünk, öccse pedig az író, Mikes Kelemen édesapja volt. A kastély parkjában 1997-ben hármas-kopjás emlékművet emeltek a neves ősök, Mikes Kelemen 1848-as ezredes, Mikes Ármin és gróf Mikó Imre tiszteletére. 2005-ben a Mikes család visszaigényelte a kastélyt és a birtokot, ezt követően került sor az épületegyüttes és a park felújítására.


muzeul_ceangăilor_zabala

Csángó Néprajzi Múzeum

 

A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum küldetése a csángó-magyarok tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtése, hosszú távú megőrzése és bemutatása. A nemzetközi munkamigráció következtében felgyorsult modernizációs hatások a csángó életforma és kultúra átrendeződéséhez, eltűnéséhez vezethetnek, így több romániai és magyar tudományos társaság, szervezet, alapítvány és magánszemély támogatja a 2003-ban nyílt A moldvai csángók hagyományos népművészete állandó kiállítás bővülését. A születéstől a halálig tartó szakrális életút bemutatásán túl csángó lakásbelsőket, ünnepi viseleteket, textíliákat is megismerhet a látogató, de izgalmas programot ígér a kiállítás szomszédságában a székely tájház gyűjteménye, valamint az erdélyi szász és háromszéki roma kollekció is.